A KIA európai modellpalettájának legnagyobb tagja már több mint 20 éve van velünk. A két évtized alatt több generációt ért meg a koreaiak SUV-ja, jelenleg négynél tart a számláló. 20 év nagy idő az autóiparban, a Sorento viszont, néha a radar alatt megbújva, de mindig hozta a kötelezőt. Az eladási számai a 2008-9-es válságot kivéve sosem estek vissza igazán és a bővülő KIA-portfolió ellenére is stabil pontja a márkának. A MQ4-es modellkódú Sorento-t 2020-ban mutatták be, mi ebből kaptunk egy Kryptonite, azaz fullextrás felszereltségű, ötüléses, plug-in hibrid verziót.
Amerika a fő piac
Talán a negyedik generációs Sorento-n látszik igazán, hova is szánják igazán a koreaiak. Amerikában a mid-size SUV-ok közé tartozik, az ottani piacon csak a KIA Telluride nagyobb nála. Ami viszont ott közepes, az itt hatalmasnak számít: az autó hossza 4,81 méter, szélessége 1,9 méter, 1,7 méter magas, a tengelytávja pedig 2,81 méter. Ez bizony már feladja a leckét egy régebbi parkolóházban, de normál utcai parkolásnál is, hiába a kamerák és szenzorok tömkelege.
Az autó elejéről nem épp egy barátságos arc jut eszünkbe. A lámpák viszonylag kicsik, az autó méretéhez képest, a nappali menetfény a Nissan Juke-hoz hasonlóan lefolyik a hűtőrács aljáig. A tesztautó fekete színe nem túl előnyös, bár nem egy KIA-ban fognak minket maffiózónak nézni. A vezetéstámogatáshoz szükséges radarok egy része a rendszám alatt kapott helyett.
Nagy autóhoz nagy lemezfelület jár, amit az ajtók alján egy kis domborítással, króm díszlécekkel és díszítőelemekkel dobtak fel. A plug-in hibrid Sorento 19 collos felniket kap, 235/55-ös gumikkal. Szépen kitöltik a rendelkezésre álló helyet, az ennél kisebb kerék már nem is igazán állna jól az autónak.
A hátsó részt a négy függőleges lámpa uralja, nekem itt jön át leginkább az amerikai sztiló. Ha nem lenne nagy betűkkel kiírva a típusnév, ezekkel a lámpákkal bármikor beazonosítható lenne a Sorento. Az autó elég magas, nagyon nem is kell alá feküdni, hogy lássuk a multi-link hátsó felfüggesztést. Megkapjuk a kis eco plug-in és AWD feliratainkat is, hogy mindenki tudja, mivel néz szembe. Az összkerékhajtást nem alibizte el a KIA egy hátsó villanymotorral, klasszikus módon oldotta meg a feladatot. A tudás kihasználásához egy módválasztót is kapunk, mely havas, sáros és homokos talajon is a segítségünkre tud sietni.
Prémiumot közelítő belső
A Sorento belső terébe nem tudok, és ha tudnék, se akarnék belekötni. Az anyagfelhasználás, az összerakottság abszolút rendben van. Sehol egy zörgés, cicergés, pedig már 40 ezer kilométer van az autóban. Mindenhol jó minőségű anyagok, ez a belső tér egy kategóriával fentebb is megállná a helyét. Ami érdekesség, az a rengeteg szellőző, minden nagyhoz jár egy kicsi is. Jó fogású kormány, memóriás, hűthető-fűthető ülések, elegáns éjszakai hangulatvilágítás, telefon-integráció, jó ergonómia, minden kézre esik, mi kellhet még?
Az infotaiment a szokásos, megfelelően működik. A digitális műszercsoport is a régi, viszont helyet kapott benne a KIA újdonsága, a tükörbe épített kamera. Ha indexelünk valamelyik irányba, akkor a megfelelő körben megjelenik a mögöttes forgalom képe. Kellett hozzá az egész hét, hogy megszokjam, de a tükörrel együtt használva egész jó szolgálatot tesz. Egy esetben nem használható jól: esőben. Ahogy az előttünk lévő autó és a mi első kerekünk felveri a vizet, az sajnos pont a kameraképbe zavar be.
A helykínálatra nem lehet panasz, minden irányban rengeteg helyünk van. A hátsó ülések tologathatók még az ötüléses változatban is. Az üléseket illetően egy valamit emelnék ki, és nálam ez volt az egyetlen igazi negatívuma az egész autónak, ez pedig a nappabőr ülésborítás. Nagyon szép, nagyon prémium hatása van, de már a tesztautó átvételekor feltűnt, a szokásosnál keményebbek az ülések. Ez 2,5 óra autópályázás után bizonyságot is nyert, nem a legkönnyedebben szálltam ki az autóból. Persze, mindenki más és más, és a Kryptonite felszereltségen belül is lehet választani normál bőrülést – igaz, csak világos színben -, egy üléspróbát mindenképpen kérjünk, mielőtt megvásároljuk az autót.
Plug-in hibrid létére a Sorento-nak rendes méretű csomagtartója van, a padló alá is jutottak rekeszek, ahova el tudjuk dugni a kábeleket. Amiket ráadásul kulturált táskában kapunk. Alapból is 693 literrel gazdálkodunk, ha előre toljuk a hátsó üléseket, akkor már 898 literes helyünk lesz, azok lehajtásával (amit megtehetünk a csomagtérből egy gombnyomással) két köbméteresre tudjuk növelni a teret. Ami ebbe nem fér be, azt nem is érdemes elvinni.
Hajtáslánc, vezetés, fogyasztás
A plug-in hibrid Sorento szíve egy 1.6-os T-GDI turbóbenzines motor, 180 lóerővel. A rendszerteljesítmény 265 lóerő, ami mindenre elég. Az autó ebben a kivitelben közelíti a két tonnát, a sima hibrid és dízel változatok nagyjából kétszáz kilóval könnyebbek. A KIA mérnökei mégis megoldották azt, ami sok más gyártón kifogott: nem érezni a súlytöbbletet. Soha nincs az az érzésünk, hogy ez a fékrendszer kevés lenne az autóhoz és nem fogunk tudni megállni és elinduláskor sem tűnik fel, mekkora tömeget kell megmozgatni. A futómű feszes, sokkal közelebb áll az európai ízléshez, mint a kategóriatárs, az USA-t szintén fő piacának tekintő Toyota Highlander.
Az erőt egy hatsebességes automataváltón keresztül továbbítja a kerekekhez az autó. Van egy kis lag-je, mire kitalálja, mit akarunk, ha pedig megvan, akkor menés van, nincs apelláta, a szédületes 180 km/h-ig meg sem állunk. Több nem is hiányzik ennek a csatahajónak és jobb is, ha hozzászokunk ehhez a számhoz. Egyre több, akár prémiumgyártó korlátozza le az autóit 180-nál, lásd Volvo, a Lexus már régóta így tesz, Renault-csoport és sokan mások. Szépen ki lehet majd fújni a 30 milliós autók orrát egy 15 éves 1.6 szívóval… 😀 Viccet félretéve, az irány ez, a német autópályákon is csak idő kérdése, hogy mikor vezetik be a teljes sebességkorlátot (és ha így lesz, akkor szinte biztos, hogy minden bokorban lesz egy traffipax, az átlagsebesség-mérésről nem is beszélve). A villanyautók jó része 160-nál van lekorlátozva, úgyhogy hiába kesergünk, a magas sebességű utazás szép lassan a múlté. Ettől függetlenül a KIA Sorento egy remek utazó- és családi autó. A városi szűk helyeken való rutinozás tapasztalatlanabb sofőröket megizzaszthat, de az autó minden segítséget megad nekünk a 360 fokos kamerán át a parkolóradarokig.
Az akkumulátor kapacitása 13,8 kWh, amit elég szépen be tud osztani az autó, de a katalógusban írt 57-70 km-es elektromos hatótávot nem fogja tudni hozni. Az igazság valahol 40 és 50 km közt van, ezt viszont stabilan tudja. Tölteni maximum 3,3 kW-al tudjuk, így egy teljes feltöltés időtartama több mint 3 óra. Ha nem vagyunk feltöltve, az autó akkor is a hibridrendszerre támaszkodik, nem hagyja magára a belsőégésűt. Jól kitalált, hatékony rendszer, amivel városban tényleg lehet emisszió-mentesen közlekedni, de ha beosztjuk az energiát, akkor is 4 liter alatti fogyasztásokat tudunk produkálni. Autópályán viszont simán benyel 10 litert tempomat 130-al is. Hatalmas homlokfelület, nagy kerekek, nagy légellenállás, nincs mit tenni. A teszthét átlaga végül 7,6 liter lett, ami elfogadható egy ekkora batártól. A plug-in hibrid esetében az üzemanyagtank mérete 47 literes, a hibrid és dízel változat esetén 67 liter.
Összegzés
A teszthét végén úgy szálltam ki az autóból, hogy ez bizony rendben van. Pár nap eltelt azóta és most is így gondolom. Aki sokat városozik, aktív életet él és egy autóval akar megoldani mindent, annak tudom ajánlani a plug-in hibrid Sorentot. A sima hibridhez nem volt szerencsém, de ha inkább autópályázni szoktunk, akkor jó eséllyel a dízel lesz a megfelelő választás.
A KIA jó szokásához híven ismét egy remek, jól kitalált és még annál is jobban összerakott autót tett le az asztalra. Ezt viszont meg is kell fizetni: a tesztautó ára ezzel a színnel és felszereltséggel a legutolsó árlista szerint 24 millió forintot közelítette. Az autó jelenleg nem rendelhető, jön az új generáció. Raktáron még van az autóból, aki eddig vacillált, az most csapjon le rá!
