Az LFA óta nem mutatott be olyan teljességgel öncélú, a sofőr korlátokat nem ismerő szórakoztatására tervezett járművet, mint az ROV koncepció. A legújabb fejlemények arra engednek következtetni, hogy a hidrogénmotoros szöcske akár gyártásba is kerülhet – méghozzá inkább előbb, mint utóbb.
A Toyota-csoport évzáró sajtótájékoztatóján Akio Toyoda akkori cégelnök egy prototípusokkal zsúfolt színpad előtt köszönti a résztvevőket. A háttérben álló tanulmányok – leendő Toyota és Lexus modellek sematikus előfutárai – egy olyan, vadonatúj irányt jelölnek ki a cégcsoport számára, amelyet azóta következetesen és gyors tempóban követ mindkét márka. Az azóta eltelt két és fél évben egymást követően színre lépő akkumulátoros elektromos járműveikkel, pontosan felrajzolt középtávú termékstratégiájukkal és technológiai célkitűzéseikkel a Toyota és a Lexus a legjobb úton haladnak afelé, hogy az évtized végére a globális elektromobilitási piac vezető szereplőivé váljanak.
Az itt megelőlegezett modellpalettán számtalan modellkoncepció szerepelt, egy valami azonban hiányzott a sorból: az alig két héttel korábban bemutatott Lexus Recreational Off-Highway Vehicle, azaz autópályán kívüli használatra szánt, szabadidős jármű – röviden ROV. Legyünk őszinték: senki nem hiányolta a színpadról, hiszen igazán komolyan sem lehetett venni. Végtére is a kétszemélyes terepszöcske egy olyan járműkategória, amelyhez a Lexusnak soha nem volt köze.
A side-by-side ATV-t ezen a ponton talán a Lexus sem szánta többnek technológiai szemléltető eszköznél: legfontosabb újdonsága ugyanis az volt, hogy motorját benzin helyett cseppfolyós hidrogénre hangolták. Ez tökéletesen egybevágott a Toyota-csoport aktuális fejlesztési programjaival: 2021 elejétől fogva a hidrogénüzemű belső égésű motortól volt (szó szerint) hangos a konszern kommunikációja, amint a cég hozzálátott az innovatív technológia motorsportban történő bevezetéséhez.
Senki nem hibáztatta volna a Lexust, ha szép lassan eltemeti az ROV tanulmányt, az azonban újra és újra felbukkant a cég kulcsfontosságú közönségprogramjain, mostanra pedig az is kiderült, hogy ennek mi az oka. A márka idén szeptember derekán tartott, kétnapos belpiacos sajtórendezvényén ugyanis bejelentették, hogy Japánban élményprogramot indítanak útnak ügyfeleik számára, amelynek keretében a Lexus első belső égésű hidrogénmotorral szerelt prototípusát: az ROV koncepciót próbálhatják ki a résztvevők.
A kifejezetten terepre szánt, könnyű és dinamikus ROV a hagyományos, benzinmotoros versenytársaitól megszokott vezetési élményt nyújtja, ám azokkal ellentétben működése során egyáltalán nem bocsát ki káros anyagot. Ha ez nem volna elég, a Lexus ROV számos további környezetbarát megoldást is alkalmaz.
A hidrogénüzemű motoron kívül – amit a Yamahával közösen fejlesztettek, akárcsak az egykori legendás LFA szupersportautó erőforrását – biológiai úton lebomló hidraulikafolyadékkal töltött lengéscsillapítók (KYB), csekély széntartalmú műgyantából készült első szélvédő (Covestro, C.I. Takiron és Toyota Industries), újrahasznosított és fenntartható forrásból származó anyagokból gyártott első gépházfedél és lökhárító (Toyoda Gosei és Toyota Motor Kyushu), lebomló műgyantából gyártott panelrögzítő klipszek (Nifco), valamint háromdimenziós rácshálós háttámlák (Toyobo MC) mérséklik az élményjármű szénlábnyomát.
A tanulmányautótól egyelőre nem vár többet a Lexus, mint hogy a „természet mély szeretetére és megértésére” késztesse az ügyfeleket. Ugyanakkor már most bejelentették, hogy az ügyfélélmény-programon keresztül szerzett visszajelzéseket és tapasztalatokat későbbi, előremutató fejlesztések megvalósításában, valamint praktikus feladatok elvégzésében szeretnék hasznosítani. Erre nem tűzött ki határidőt maga elé a Lexus, ám a fent vázolt innovációs térkép fényében aligha kell majd további hosszú éveket várni arra, hogy megjelenjen a piacon a Lexus hiperkönnyű, rendkívül mozgékony járműve – vagy egy, annak a hajtásláncát és vezetési élményét egyaránt megöröklő új generációs típusa.
