Nem akármilyen látogatót fogadott a közelmúltban a Peugeot franciaországi gyártóüzeme. A márka egy elégedett ügyfele kereste fel őket, hogy köszönetet mondjon nekik az autóért, amivel tizennégy év alatt egymillió kilométert tett meg problémamentesen.
A kereszténység a húsvét utáni negyvenedik napon ünnepli Jézus Krisztus mennybemenetelét. Profanitás volna ehhez mérni a jelentőségét annak, ami Fabrice Gommé úrral idén pont ezen az ünnepi hétvégén történt, de tény, hogy a francia férfi autójának kilométer-számlálója 2022. május 27-én elérte a 999 999-es számot, és utána nem is mozdult tovább. A legtöbb esetben ekkora futásteljesítményhez több évtizedes használat szükséges, monsieur Gommé azonban mindössze tizenhat év alatt tekert bele egymillió kilométert az autójába: egy 2006-os gyártású Peugeot 307-esbe.
Az átlagember számára felfoghatatlan ez a szám, mivel azonban Gommé úr maga is az autóiparban dolgozik, pontosan tudja, hogy a tervezéstől kezdve a gyártáson át a karbantartásig mennyi energia, odafigyelés, erőfeszítés és elhivatottság szükséges ahhoz, hogy egy autó huszonötször megkerülje a Földet. Ezért gondolt egy merészet, és különös kéréssel fordult a Peugeot-hoz: az volt a terve, hogy a nagyszerű pillanatot megossza azokkal a névtelen hősökkel, akik a márka központi gyártóüzemében dolgoznak. Ők azok, akik testet adnak a terveknek, akik valóra váltják a fejlesztéseket, az ő kezeik között lényegül át kézzel fogható valósággá az addig absztrakt automobil.
A nagy utazásra rokonai és barátai is elkísérték, méghozzá két Peugeot (egy 309 és egy 405) fedélzetén. Először a sochaux-i összeszerelő sort keresték fel, ahol a dolgozók díszsorfallal várták az érkezőket, a volán mögül kiszálló Gommé úr pedig egy „egymillió köszönet!” feliratú táblát a magasba emelve tisztelgett teljesítményük előtt. „Egymásra néztünk, és értettük egymást.” – nyilatkozta később. „Ehhez a teljesítményhez mindannyian hozzájárultunk: ők megépítették az autót, a családunk levezette a kilométereket, Jeremy pedig, a szerelőm mindvégig tökéletes karban tartotta a Peugeot-t.” Az esemény a gyár munkásait is megérintette: „Abban az egymillióban nekem is részem van.” – mondta büszkén egy rangidős dolgozó.
A felvonulás következő állomása Trémery volt. A létesítmény jelenleg a Peugeot első villanymotor-gyáraként üzemel, de akkor, amikor monsieur Gommé autóját építették, a világ legnagyobb dízelmotorgyártó üzeme működött itt. Innen származott a kilométer-milliomos Peugeot 307-es 1,6 literes, 92 lóerős HDI erőforrása is, amely bámulatos módon felújítás nélkül, eredeti turbófeltöltőjével és befecskendezőivel szolgálta végig az egymillió kilométert. Az egyetlen fődarab, amely a tizenhat év alatt cserére szorult, a sebességváltó volt – 600 ezer kilométernél!
A Peugeot 307 üzembiztossága akkor is lenyűgöző volna, ha ezt az irdatlan távolságot jellemzően üzemmeleg állapotban, autópályán, egyenletes utazósebességgel tette volna meg.
A Párizstól északra fekvő Oise megyében élő Gommé úr azonban szinte kizárólag a környéken autózott, elmondása szerint a Peugeot nemigen hagyta el Normandiát és Felső-Franciaországot. Garázsban soha nem állt az autó, és bár több mint 5500 éjszakát töltött a szabad ég alatt, karosszériáját jóformán érintetlenül hagyta a korrózió.
Az egymilliomodik kilométert a Peugeot sochaux-i gyári múzeumához időzítette Fabrice Gommé. Itt a modell késői utódjával, a vadonatúj, harmadik generációs Peugeot 308-assal fotózkodott, majd a gyár képviselőitől átvette az autó „születési anyakönyvi kivonatát” : egy hivatalos okiratot, amelyben tanúsítják a gépkocsi gyártási dátumát. „Amikor 2007-ben bementem a helyi Peugeot-kereskedésbe, pontosan tudtam, mit keresek. Egy fiatal, alig használt autót, amelyben a feleségemen és rajtam kívül mind a négy gyerekünk is elfér. A három üléssoros Peugeot 307 SW pont megfelelt a célnak. Rengeteg kutatást végeztem, és tudtam, hogy ez a motor különösen megbízhatónak bizonyult az évek során. Több olyan Peugeot 307-ről is olvastam, amely félmillió kilométert is elment probléma nélkül az 1,6-os dízellel. Reméltem tehát, hogy hosszú élettartamú lesz az autó, de egymillió kilométerről nem is álmodtam volna.” – mondta el Fabrice Gommé, aki családtagként tekint autójára.
A robusztus konstrukció mellett persze rendszeres, hozzáértő karbantartásra és jó nagy adag szerencsére is szükség volt ehhez a teljesítményhez. „Az utóbbi három évben lélekben már felkészültem arra, hogy bármikor feladhatja az autó, de nem tette. Az évek során alighanem a vételár többszörösét fordítottam a karbantartására, de lám, megérte.” – búcsúzott az ünnepség végén Monsieur Gommé. „Ennek ellenére azt gondolom, ideje, hogy végleg megpihenjen az autó. Munkaeszközként használom, és egyre több városban korlátozzák az Euro4-es dízelek behajtását.”
A 307 SW pályafutása tehát a végéhez közeleg, ám dicsőséges életéhez méltó lezárást szánnak neki. Gommé úr a tervek szerint visszaadja a Peugeot-nak az autót, hogy darabjaira szerelhessék, és tüzetesen kielemezhessék, minek köszönhette különleges tartósságát – mármint azon kívül, hogy Peugeot.
