Teret ad – Opel Frontera 1.2 Hybrid GS-Line teszt

Felnőtt egy, de már lehet két generáció is, akiknek semmit nem mond a Frontera típusnév. Pedig az Opel – az Isuzu segítségével – ezzel a névvel lépett be a viszonylag olcsónak mondható terepjárók piacára a ’90-es években. Valószínűleg mára a jó részük az enyészeté lett, bár nekem van egy az ismeretségi körömben, így az Opel semmiképpen sem játszhatott a nosztalgikus felhangokra, mikor visszahozta a nevet a köztudatba. Klasszikus terepjáró helyett ma egy hatalmas helykínálattal rendelkező crossover viseli a Frontera nevet, mi pedig ötszemélyes kivitelben, az erősebbik mild-hybrid rendszerrel, GS-Line felszereltséggel próbáltuk ki.

Nem túl izgalmas külső

Ránézve az autóra, ami rögtön szemet szúrhat, azok a fehér lemezfelnik. Manapság ettől el vagyunk szokva, anno apám festette le a Wartburg felnijeit fehérre, hogy legalább kicsit hasonlítson a rallyban használt OZ felnikre, most meg a Stellantis visszahozta a divatba. Pénzt kéne kérni az ötletért… Alapvetően szoktam örülni a lemezfelninek a tesztautókon, egy fokkal kevésbé kell vigyázni, mint a többszázezres alufelnik esetén és a vicces a sztoriban, hogy még ez a feláras felni a konfigurátorban.

A Stellantis konszern bizonyos márkáival (Opel, Citroen, Fiat) elindult az olcsósítás irányába, részben a kerék is ennek tudható be. Valahogy fel kell venni a harcot a kínai támadással szemben, a konszernnek pedig van annyi márkája, hogy némelyikkel ezt megtehesse. A Frontera is ebbe a sorba tagozódik be, sok teret ad, viszonylag kevés pénzért.

Ha körbe nézzük az autót, semmi bántó nincs a dizájnban, még ezzel az érdekes terepzöld-fehér fényezéssel sem lóg ki a forgalomból. Lámpái LED-esek, köztük a vizor már változott, az emblémából – ami újra látszik – már az frissítettet kapta meg a Frontera. Ami a lámpákat illeti, az Opel szabadalma, az IntelliLux okos első fényszóró nem kérhető a Fronterához. Mondom, hogy olcsó…

Az övvonal szinte teljesen egyenes, ahogy a tető is. Bent akár cilinderben is lehetne ülni. A C-oszlopok vastagok, de mindent együttvéve jól kilátni az autóból, anyataxinak is tökéletes lesz. Az autó hossza nincs 4,4 méter, tengelytávban viszont 2,67 métert ad, ami nagyon jó helykihasználást mutat. Kell is, hiszen a Frontera hétszemélyes kivitelben is megvehető.

A teljesen függőleges hátfalat ketté bontott lámpákkal próbálták feldobni. Az oldal ablakokhoz képest a hátsó szélvédő kifejezetten kicsi, jól fog jönni a tolatókamera. Hátulról nézve látszik, hogy nem sokkal szélesebb, mint magasabb, szegény elég aránytalan így. Nagyjából ennyi izgalom jutott az egész autóra, aki ennél többre vágyik, menjen a Peugeot-hoz.

Sivár belső

A beltértől nem fog felmenni a pulzusunk. Mindenhol fekete műanyag-tenger, abból is a karcolódós fajta. Egyedül a GS-Line felszereltség üléseiben lévő fehér csík és a kis Frontera-sziluettel ellátott szalag a középkonzolon javít minimálisan a hangulaton. Tér minden irányban van, itt aztán nem fognak összekoccanni a vállak. A csomagtér alapból 460 liter, ledöntött ülésekkel 1600 literre növelhetjük.

Végre elfogyott raktárról a peugeot-s bumszli bajuszkapcsoló, egy sokkal jobb minőségű és filigránabb váltotta fel a kormány két oldalán. A műszerfal és az infotaiment kijelzője szögegyszerű. Előbbin csak a legminimálisabb infoval vagyunk ellátva, a másik meg arra jó, hogy valahova kivetítsük a telefonunkat, vagy ha elfogyott a netünk, akkor a gyári navit tudjuk használni.

A Frontera felszereltsége csak az ára miatt elfogadható, de így is volt egy pár fájó pont. Van holttérfigyelő, vezetéknélküli töltő, egy gombnyomással ki lehet kapcsolni a táblafelismerőt, automata a légkondi, ez tök jó. De azért 2025-ben talán már nem annyira ördögtől való a fényre sötétedő belső tükör (amit egyébként ír a felszereltség-lista, de az autóban szerintem nem volt) vagy épp az adaptív tempomat, mikor kisautók is rendelkeznek ezzel a funkcióval.

Gombos indítás sincs, klasszikus módon gyújtáskapcsolóban kell elforgatni a bicskakulcsot.  Javára legyen mondva, van kormány- és ülésfűtés, a tükörfűtéssel viszont gondja lehetett, mert 10 perc után sem volt hajlandó lepárátlanítani a jobb tükröt, meg kellett állnom megtörölni, hogy lássak is valamit. A Drive Mode gombnak is nyoma veszett, nem lehet választani a Sport-Normal-Eco módok közt.

Hajtáslánc

A Frontera egy motorral, de két teljesítményszinttel kérhető, és van belőle elektromos kivitel is. Az új fejlesztésű benzines, láncos 1,2-es háromhengeres turbómotor mild-hybrid rendszerrel rendelhető, 110 vagy 145 lóerővel. Amennyiben csak négy-öt személlyel közlekedünk és jórészt városban, akkor elég lehet a gyengébbik kivitel, hét személlyel, több autópályával azért a 145 lovas a jobb választás. Kéziváltó és összkerék-hajtás nincs a Fronterához. A duplakuplungos automataváltó 6 sebességes, ebbe integrálták bele a villanymotort. A nagyfeszültségű akksi bruttó 0,9 kWh-s, ebből 0,4 kWh használható.

Ezt a motort gyengébbik formában már próbáltuk tavasszal a Jeep Avengerben, akkor nem nőtt a szívemhez és most sem lett a kedvencem. Egy fokkal jobb attól, amit ott tapasztaltam, de most sem szűnt meg teljesen a villanyos és benzines üzemmód közti váltással párosuló rángatás. A 28 lóerős villanymotor már képes önállóan mozgatni az autót, pedig az vezetővel már 1400 kiló körül van.

A futómű már okosabb, mint az előző generációs Stellantis-termékek, nem öli meg minden keresztborda és úthiba. Ehhez persze kell az is, hogy nincs egy 300 kilós akksi az autó aljában, egy, a kategóriájában egyáltalán nem túlsúlyos autóra könnyebb futóművet fejleszteni. A pesti utakon sem volt fájó járni vele, hiszen a gumik is ballonosak. Vezetési élményt ne keressünk, ez egy mai viszonyok közt olcsó közlekedő edény, ami kiszolgál egy egész családot. A fogyasztás sem egetverő, 5-7 liter között mozgunk, használattól függően, ami elég baráti.

Összegzés

A Frontera megpróbálja felvenni a harcot az olcsó, de nagy teret kínáló típusok szegmensében. Itt van egy pár kínai márka, de még konszerntestvért is találunk, a Citroen C3 Aircross képében. A többiek javarészt már drágábbak, bár próbálnak is többet adni, ha más nem, felszereltségben, vezetéstámogatásban. A Frontera vállalja, hogy sok helyen spórolós megoldásai vannak, cserébe jelenleg 10 millió forint körül, de inkább az alatt haza lehet vinni, ami manapság nem egy rossz deal.