Yamaha R7 teszt – Új versenyző az utakon

Mivel a legendás R6 már csak pályaopcióként érhető el, a Yamaha sportos kínálatában űr keletkezett ebben a kategóriában, így 2021-ben a gyártó piacra dobta a vadonatúj modellt, az R7-et. A nagy népszerűségnek örvendő MT-07-re alapozva alkották meg, és a 2022-es YZF-R7 azt az ígéretet hordozza magában, hogy megteremti az egyensúlyt a közúti és a pályamotorozás között mindezt megfizethető áron, de nem veszítve az R-sorozat stílusának jegyeiből.

Erődemonstráció

Az R7-et ugyanaz az egyedülálló 270 fokos hajtókarral rendelkező iker hajtja mint az MT-07-et.
A furat és löket, kompressziós arány, sebességváltó… minden ugyan az maradt, mint a 2021-es modellben, hogy megfeleljen az EURO-5 szabványainak. Nincsenek elektronikus üzemmódok, amelyekkel csökkenteni vagy növelni lehetne a motor teljesítményét, egyszerűen csak fel kell rá ülni és élvezni a motorban rejlő potenciált.

Az R7-nek megvan a maga sajátos karaktere. Nagyon határozott a lassú kanyarokban, hihetetlenül hamar kap erőre, és nem az elektronika irányítja helyetted a motort. Nagyobb motorokon a kanyarokból történő erős kigyorsítások során mindig elektronikus segítséget kapunk ( kivéve, ha ez a segítség opcionálisan kikapcsolható és élünk is vele) de így nem igazán mi uraljuk a gépet. Az R7-en azonban mechanikus a gázkar, így a teljesítmény azonnal, nyersen jelenik meg a hátsó tengelyen és nagyon dinamikus kigyorsítást eredményez.

Igazából nem egy erőgépről beszélünk, a hosszú egyeneseken már nem annyira gyors, a negyedik és ötödik sebesség hosszúnak tűnhet, a hatodik pedig szinte már túl hosszú is. De igen is megvannak ennek a maga előnyei a pilóták számára. Az extrém erő hiánya időt ad az ésszerű döntések meghozatalára, ami elengedhetetlen ha motorra ülünk és jut idő a kikapcsolódásra is, hiszen a kanyarok nem rohannak feléd, a vonalak, tájak nem mosódnak össze, tudsz a forgalomra is koncentrálni miközben élvezed a motor adta élményt.

Egy R6-os vagy R1-esel a motorozás már mentálisan és fizikailag is iszonyat fárasztó lehet, de az R7-en nem az. Egy erősen kihegyezett motorral szemben a Yamaha egy igen kezes jószág. A kuplung és a sebességváltó könnyű és pontos, az erőforrás teljesítménye pedig zökkenőmentes még alacsony fordulatszámon is. Nyomatékgörbéje annyira szabályozható, hogy a kipörgésgátló szinte soha sem hiányzik. Elegendő erő van benne ahhoz, hogy a pulzusszámunkat az egekbe emelje, de nem elegendő ahhoz, hogy az agyunk bármikor is pánik üzemmódba kapcsoljon.

Amitől az úton maradunk

Sokan az új R7-et az MT-07-hez fogják hasonlítani, de ez egy teljesen új motor, és nem egy MT-07, amelyet egy vonzóan sportos külsőbe csomagoltak. Az alváz merevebb, a kormányfej dőlésszöge
meredekebb, a hátsó rész megemelkedett egy új rudazat és egy átdolgozott hátsó lengéscsillapító
révén, a tengelytáv rövidebb 5 milliméterrel, és teljesen új fordított KYB villát kapott, amely állítható a pilóta igénye szerint. Szóval mit is jelent ez az egész? Az agresszív megjelenése ellenére az R7 valójában nagyon jól kezelhető. A vezetés élménye a sportosság lágy oldalán van, ami alatt azt értem, hogy nem olyan durva, mint egy szupersport gép. Az R7 futóműve igazán jól veszi a rosszabb útminőséget, a felfüggesztésnek van bőven mozgástere, ami magabiztosságot kölcsönöz a motoros számára, különös tekintettel, a kevesebb tapasztalattal rendelkezőknek.

Folyamatosan érezni lehet, hogy mi is történik alattunk, így pillanatok alatt otthonossá válik az R7. Pörgős országúti tempónál ez nagyon hamar magával ragadt és rettentően élveztem a kanyarvadászatot. A szinte forgalomtól mentes kanyarokba olyan szinten kiegyensúlyozottnak éreztem a motort, hogy még ebédelni sem akartam megállni. Mivel „csak” 73 lóerővel kell játszani és a futóműve nagyon jól eltalált, így ténylegesen a mi kezünkben van az irányítás és nem fordítva. Van idő kidolgozni a kanyarbejáratot, észlelni amint elkezd kinyílni az ív, ez által korábban elkezdhetjük a kigyorsítást. A tapadás és a motor visszajelzései igazán kiválóak. Figyelembe véve az R7 árát, a futómű és a felfüggesztés az elvárásokon felül teljesített. Az R7 radiálisan szerelt, négy dugattyús ADVICS első féknyereggel van felszerelve, amelyekben Brembo főfékhenger kapaszkodik a 298 milliméteres tárcsákra.

Összegzés

Amennyiben megszokták a csillogó-villogó sportmotorok tündöklő megjelenését, az R7 picit talán
szerénynek tűnhet első ránézésre és nem olyan csábító, mintha fényes Öhlins villa kacsintgatna ránk a fejidom alól, vagy egy vaskos Brembo féknyereg pislogna a féktárcsánkon, esetleg tele lenne tömve mindenféle elektronikai csúcsmegoldásokkal. Ha ezt a hatást tapasztalnánk, az ár egyből csillagászati lenne és legyőzné azt a pontot, amit a Yamaha képvisel ebben a motorban. Lehet, hogy nincsen benne minden amit itt felsoroltam, de a kivitel, az idomok extrémen sportos vonalvezetése és azok illeszkedése a hozzáértés és a motor összehangolásának kivételes minősége egyértelműen magasra teszi a lécet a konkurenciával szemben, mert az R7 ár érték arányban és menetteljesítményben is nagyon megállja a helyét.

Ádám

Kapcsolódó cikkek

Miller nyert, Bagnaia hibázott

Rögtön a rajtnál történt egy dráma. Aleix Espargaro ugyanis a felvezető körön a fejét fogta és rázta, kijött a boxba, átült a tartalék motorra, és csak a mezőny után rajtolt el. Valószínűleg technikai hibája volt, és rajt előtt még motort cserélhetett. Marc Marquez nem tudta tartani az első körökben a legjobbak tempóját, a 2. körben […]

Olvass tovább

Fantasztikus ez az eredmény, főleg úgy, hogy a versenyen ültem először ezen a Yamahán

A múlt hétvégén rendezték meg az Endurance világbajnokság újabb 24 órás viadalát, a századik Bol D’ort. Kovács Bálint, a H-Moto Team versenyzője ezúttal is fantasztikus teljesítményt nyújtott, és a Maco Racing kölcsönpilótájaként az abszolút hatodik helyén végzett a Superbike kategóriában, azaz a legutóbbi, Spa-Francorchampsban elért 5. helye után ismételten világra szóló sikert aratott. Eddigi EWC-s […]

Olvass tovább

Bastianini nyert Bagnaia előtt, Quartararót Marquez ütötte ki

Francesco Bagnaia, Brad Binder és Jack Miller kapták jól el a rajtot, valamint Marc Marquez, aki a top 6-ig jött előre. Ő is lett a főszereplő, de nem épp pozitív kontextusban. Marc Marquez megcsúszó motorja kiütötte a bajnoki éllovas Fabio Quartararót, majd pár kanyarral később Nakagami is Marquez motorjában esett el, és mindketten kiálltak a […]

Olvass tovább
error: Védett tartalom