2017-es bemutatkozásakor még Grandland X-ként mutatkozott be az Opel legnagyobb SUV-ja, 2021-es ráncfelvarrásakor viszont a PSA-konszern elhagyta az X jelzést a típusnév mögül. Az autó csak ötszemélyesként érhető el, a motorválaszték pedig bőségesnek mondható, hiszen lehet 1.2-es turbóbenzines motorral kézi és automataváltóval vagy dízelként, de csak automatával rendelni az autót. Mind a benzines, mind a gázolajos verzió 130 lóerős. Emellett két plug-in hajtáslánc is elérhető, a gyengébbik 225 lóerős rendszerteljesítményt nyújt 1.6-os turbómotorral párosítva, az erősebbik 300 lóerőt tud. Nálunk a gyengébbik PHEV járt teszten, közel fullextrás GS-Line felszereltséggel, amit egy másik csomagolásban már ismertettünk, mégpedig a Peugeot 308 kombi képében. Akkor, a novemberi 10 Celsius-fokban nem voltam elégedett ezzel a plug-in-rendszerrel, de a PSA kapott tőlem még egy esélyt a bizonyításra, immár a márciusi 10 fokban.
Külső
A facelifttel a Grandland is megkapta a Vizor-t, az Opelek újkori orrkiképzését, így már nem nagyon van az Opel kínálatában olyan modell, amely kilógna a sorból. Fekete betét uralja a frontot, amiben a szintén fekete Opel-jelvény teljesen elveszik. Az autó egész eleje élére lett vasalva, sokkal szögletesebb a megjelenés, amire az elfektetett L-betűt formázó nappali menetfény csak rátesz. A tesztautó megkapta a nagy kedvencemet, az IntelliLux mátrix lámpákat, mely a Grandland GS-Line felszereltsége esetén egy 420 ezer Ft-os extra, de minden pénzt megér. Az erősebbik PHEV-változathoz, ami csak GSe felszereltséggel érhető el, viszont alapáron jár.
Talán oldalról változott legkevesebbet az autó, minden vonal ott fut, ahol a ráncfelvarrás előtti modellnél. És itt hívnám fel a figyelmet egy nagyon csalóka dologra, ami egyre több márkánál megfigyelhető és elsőre el fog minket kapni a „hűha, ez igen!”-érzés. Mikor bemenjünk az autószalonba, az értékesítő el fogja mondani, hogy a tervezők olyan remekül alakították ki az ajtókat, hogy azok most már fedik a küszöböt, így rossz időben, mikor kiszállunk, nem fogjuk összekoszolni a nadrágunkat kiszálláskor. Ez szép és jó. Igen ám, csak egy valami maradt ki: ezzel a megoldással sikerült olyan lentre húzni az ajtók alját, hogy egy emberesebb padka mellett félve fogunk kiszállni, nehogy meghúzzuk azokat. Konkrétan egy kétezres években gyártott alsó-középkategóriás magasságát sikerült reprodukálni. Hoztam is ajándékot, meg nem is, magas az autóm, meg nem is. Oda lett a SUV-ok nagy előnye. Egyébként is igaz, így pedig végképp: új autó vásárlásakor kérjünk el egy tesztautót és nézzük meg, nem fogjuk-e odaverni az új verdát az első alkalommal, mikor nagy büszkén megállunk a lakás előtt a parkolóban. És mielőtt bárki félreértené: nem Opel problémával van dolgunk, egyre több gyártó tart ebbe az irányba, csak most kívánkozott ki belőlem ez a dolog.
A farrész rímel az autó elejére, ahogy ezt már az Astránál is láthattuk. A jelvény és a típusnév itt is fekete, a jól megszokott ezüst helyett. Ez a kobaltkék gyöngyház szín jól áll az autónak, bár az én ízlésemnek elég harsány. A színpalettán ez a legdrágább opció, 300 ezer Ft-ot kér érte a gyártó.
Belső
Mivel szinte fullextrás autóról beszélünk, a belső térrel Opel-szinten nincsenek nagy problémák. Ahogy a Mokka e-n, úgy a Grandland is látszik, hogy ő még az előző, GM-éra gyermeke, a PSA-tervezői nem mindenhol igazították az új szülők ízléséhez a belsőt. Ezáltal megmaradt a hatalmas kormány a klasszikus Opel-gombokkal, a még mindig borzalmasan rossz szögben álló bajuszkapcsolók és a bal térdünknél lévő világításkapcsoló is velünk van még. A váltókart, a központi kijelzőt és a klímakonzolt is érintetlenül hagyták a facelift során. A klímakonzol szerencsére gombokkal működtethető, egy kivétellel: a befúvás irányát csak a központi kijelzőn lehet kiválasztani, ami pedig ad hoc jelleggel képes volt feketén maradni, semmilyen gombra nem reagált, harmadik-negyedik leállítás-beindításra kelt csak életre. 2023-ban ez nem elfogadható, hiszen ma már ez a lelke az autóknak. Remélhetőleg egy szoftverfrissítés megoldja.
A kormány mögött a többi PSA-termékből ismert műszeregység figyel. Jól lehet variálni, mindenki megtalálhatja azt a kialakítást, ami neki tetszik. Az autó éjjellátót is kapott, amit nappal nem lehet bekapcsolni manuálisan sem. Jelzi a gyalogost és a vadat is a műszeregységen. Jól jöhet, pláne gyéren világított helyeken, bár voltak érdekes megmozdulásai. Mikor átszaladt előttem a zebrán a gyalogos, azt nem látta, de utána úgy gondolta, hogy a HÉV-megállóban állókat el fogom ütni, ezért figyelmeztetett. Jelzem, tök egyenesen mentem. A legjobban mégis azon nevettem, mikor a lámpánál előttem álló Dodge RAM-re bedobta a vadveszély jelzést. Végülis, igaza volt. 😀
Az ülések, ahogy már megszokhattuk, AGR-minősítésűek, combtámasz, deréktámasz, memóriafunkció, minden játszik, rendben is vannak. Az anyaghasználat nem kiemelkedő, az megmaradt a 12 milliós szinten. Sajnos, 11 ezer kilométer után már jönnek nyöszörgések a belső térből, legfőképp a könyöklőtől és a vezetőoldali ülés belső feléről. A helykínálattal viszont nincs gond, egy 4,47 méter hosszú, 1,90 méter széles, 2,67 méter tengelytávolságú autóban normál méretű emberek el fognak férni.
A csomagtartó az akksi miatt csak 390 literes, a „normál” változatok viszont 500 liter feletti értékkel büszkélkedhetnek. Ettől függetlenül, ésszel pakolva, jól használható, főleg, ha az otthoni töltésre szolgáló kábelt nem visszük magunkkal.
Hajtáslánc, vezetés
A Peugeot 308 SW tesztben már bővebben bemutattam Nektek ezt a hajtásláncot, így csak a főbb vonalakat rajzolnám fel vele kapcsolatban. Adott egy 1.6-os négyhengeres turbómotor 180 lóerővel, elől egy 110 lóerős villanymotor, mellé egy 14,6 kWh-s akksicsomag, mindez megfejelve egy nyolcfokozatú automataváltóval. A 308 SW esetében az istennek se tudtam úgy feltölteni az autót, hogy 26 km-nél több hatótávot mutasson. Számomra ez beosztathatlan. Nincs garázsom, köztöltőt használok, nincs kedvem mindennap a töltőhöz gurulni, hazasétálni, majd a töltés végeztével elmenni az autóért.
A Grandland PHEV már barátságosabb volt ebből a szempontból, 40 kilométert tudott felmutatni. A gyári ígéret 65 km, városban 78. Ez eleve lehetetlen, ha csak abból indulok ki, hogy a plug-in Toyota RAV4 18 kWh-s akksija tudja a 76 kilométert. Ahhoz a PSA rendszerének kéne kimagaslóan hatékonynak lennie, de ez, sajnos, nem igaz rá. A legalacsonyabb villanyos fogyasztásom 23 kWh volt 100 kilométerre vetítve, de ez az érték inkább 25 felett mozgott, amivel gyorsan ki is jön a 40 kilométer.
A végső fogyasztás 7,2 literre jött ki, alaposan beosztva minden villanykilométert, csak ott használva azokat, ahol tényleg nagy hasznát vehetjük, például a rakparton, hétköznap délután fél ötkor. Ez 3 decivel veri a Peugeot-t, de a 308-as mentségére legyen mondva, a Grandland tesztjébe nem sikerült autópályázást belesűríteni. Valószínűleg a jobb légellenállása és formája miatt a Peugeot nyert volna egy teljesen korrekt összehasonlításban.
Vezetni nem nagy élmény az Opel SUV-ját. Ahogy minden ilyen modellen, ezen is érezni a plusz 3-400 kilót, amit az akksicsomag hozzátesz az autó súlyához. A fékpedál furán van programozva, és előfordult elektromos módban, hogy padlóig kellett nyomnom, mert nem hittem el, hogy meg fog állni. Kicsit félelmetes. Minden elinduláskor, terhelésváltáskor, megálláskor érezni, hogy ezt a futóművet az 1500 kilós verziókra tervezték.
Összegzés
A tesztautót GS-Line felszereltséggel 17 110 000 Ft-ért lehet hazavinni. Ehhez még hozzájön a 300 ezer Ft-os kobaltkék gyöngyház fényezés, a 420 ezres LED okoslámpa, és a 19 collos gyémántvágott, kétszínű felnik 170 ezer Ft-ért, amiken elég buta méretű, de legalább drága 205/55-ös méretű gumik vannak. Máris 18 milliónál tartunk és valószínűleg nem soroltam fel mindent. A szimplán belsőégésű motorokkal szerelt változatok 11 és 13 millió forint között vihetők haza, ami abszolút korrekt a mai piacon. Viszont a plusz 5 millió forintért nem csúcstechnikát kapunk. És ez most nem arról szól, hogy visszahozza-e az árát az autó az állandó töltögetéssel és a még bizonyos helyeken ingyenes parkolást biztosító zöld rendszámmal vagy sem, mert ilyen a tömeggyártásban normál körülmények között nincs. Ahhoz három példányban gyártott sportautót kell venni. Sajnos, a Grandlandhez nem ad annyit a plug-in hajtás, amiért azt érezném, hogy érdemes a plusz ötmillió forintot elkölteni. Hiányzik belőle az a bizonyos X és már nem csak a nevéből.
