2016-ban mutatta be a Toyota a CH-R-t és mondhatjuk azt, jött látott és győzött egyediségével, rögtön a crossover piac élére törve. Sportos és fiatalos dizájnja mellett a hibrid motorok gyorsan megnyerték a vásárlókat. A Tooyota C-HR volt az, amely szexivé tett a hibridhajtás, de 7 év után eljött a pillanat, hogy új modell váltsa az elsőt és tovább vigye annak hagyományát.
Külső:
Az új CH-R külseje új dizájnt hordoz magában, amelyet elsőként a bZ4X-en majd a Priuson vetett be a Toyota. A tervezőknek nem volt célja egy teljesen új megközelítés, megőrizték a különleges, stílusos kompakt crossover formátumot az előző generációból.
A határozott élekkel és éles vonalakkal operáló dizájn az elektromos bZ4x-szel kitalált formavilágot viszi tovább, magas övvonal, a hátsó ajtón feltűnően kicsi üveg, de így is nagyobbak, mint az előző C-HR-en. Elöl gyönyörűek LED-es C formájú lámpák és dinamikát tükröző orr rész, ami már-már beleharap az aszfaltba.
Oldalról az első C-HR kupészerű vonalaival megtörte a jellegzetes SUV formákat. Ezeket a rendhagyó vonalakat pedig még élesebben adja vissza az újdonság „szuperkupé” sziluettje.
Az egymásból következő formák a CH-R oldalán lévő rombuszmetszetű karaktervonalaknak köszönhetően rögtön szembetűnők, kiemelve ezzel a Toyota történetében először megjelenő, síkba süllyesztett ajtókilincseket, és hangsúlyozva az autó magabiztos kiállását.
Az autó erőteljes megjelenését tovább fokozzák a rövid túlnyúlások és a nagy kerekek – akár 20” keréktárcsák is elérhetők hozzá. Az új CH-R tengelytávja nem nőtt ezzel a belső tér kínálat sem lett nagyobb. A hátulja is átalakult az autónak, nekem még jobban is tetszett, mint az elődmodellé, érdemes kiemelni a tetővonalat meghosszabbító kétosztatú spoilert, amelytől, ha lehet még sportosabb, dinamikusabb a C-HR, továbbá a hátsó lámpatestet. Ez utóbbi egy, a teljes hátsó felületen végighaladó egyenes csík, amelynek különlegessége, hogy gyújtásra a középső részen a Toyota C-HR felirat pirosan világító felirata is bekapcsolódik. Sajnos, menet közben a felirat nem világít.
Jöjjenek a számok, az új C-HR 4360 mm hosszú, 1830 mm széles és kiviteltől függően 1554-1558 mm magas, miközben tengelytávolsága 2640 mm.
Belső:
A belső tér valóban prémium érzetet kelt. A minőségi anyaghasználat, az ergonomikus kialakítás és a fejlett technológiai megoldások kombinációja teszi a C-HR-t különlegessé. Az ülések immár vegán és újrahasznosított anyagokból készülnek.
Elöl kényelmes a beszállás és magas az ülés pozíció, jó az ülések oldaltartása és elegendő volt a hely is. A Toyota C-HR egy új, 12,3”, teljesen digitális műszeregységgel rendelkezik (a felszereltségtől függően). Ez éles grafikát, valamint jól elrendezett és könnyen leolvasható információkat biztosít, az új multimédia rendszer gyors és intuitív, támogatja az Apple CarPlay és Android Auto funkciókat is. Értékelem, hogy fizikai gombokat is megtartották és ezekkel lehet a légkondicionálást beállítani és nem a kijelzőt kell nyomkodni javítva ezzel is a biztonságot.
Ez az első Toyota modell, amely rendelkezik hangulatvilágítással. 64 árnyalatból álló színválaszték közül választhatunk, de használhatunk automata üzemmódot is, amely a napszaktól függően változtatja a színeket reggel hidegebb, délután pedig melegebb színárnyalatot használva. Hátul ülve a széles C oszlop és a hátsó ablak elhelyezése miatt bunkerérzésünk van, bár ezen a ponton van némi fejlődés a korábbi típushoz képest, de még mindig nagyon sötét itt a tér. A fejtér is kicsi, a hátsó középső ülés esetében papíron megvan a hely, de ezt kizárólag pótülésnek tekinthetjük. Hátul könyöklő nincs kialakítva és egyetlen USB-C kimenetet találunk az első könyöklő hátsó részén. Szerencsére viszont pohártartó van a hátsó ajtókon. A dizájnosra tervezett utastér ellenére minden kézre áll, gyorsan megtalálhatóak a különböző funkciók kezelőszervei. Jó értelemben véve vesz körbe az autó.
Az új C-HR minden változata megkapja a Toyota Safety Sense legújabb, aktív biztonsági és vezetéstámogató rendszereinek sorát. A csomagterünk egész nagy, az 1.8-as motor esetén 388 literes alaphelyzetben, a kétliteres esetében 363 liter, a plug-in hibridé viszont csak 310. A JBL által szállított hangrendszer minden esetben 15 litert vesz el.
Vezetés:
Az új Toyota C-HR négy elektrifikált hajtáslánccal elérhető, amelyek a Toyota karbonsemlegességre törekvő, jól bevált multitechnológiás megközelítését testesítik meg. A kínálat 1,8 és 2,0 literes hibrid (HEV) változatokat, valamint egy 2,0 literes plug-in hibrid (PHEV) modellt foglal magában. Negyedik opcióként a 2,0 HEV verzió intelligens összkerékhajtással (AWD-i) is elérhető. Ebből mi az 1,8-as hibrid változatot próbáltuk ki.
Az ötödikgenerációs hibrid hajtás nem volt újdonság, már kipróbálhattuk a megújult Corollában. A hibridrendszer összteljesítménye 140 lóerő, autónk a városi forgalomban érezte otthon magát, nagyon sokat mentem kizárólag elektromos üzemben. Ennek az a következménye, hogy akár 4 liter alatti fogyasztással is el lehetett közlekedni vele különösebb kínlódás nélkül. Autópályán sem válik szomjassá, vegyesben nyugodtan lehet 4,5 literes fogyasztással számolni. A futómű nagyon jól végzi a dolgát, az új FSC (Frequency Sensitive Control) úgy működik, hogy a különböző frekvenciájú futómű mozgáshoz más-más csillapítást rendel. Alacsony frekvenciához keményebb, míg a magasabbhoz puhább csillapítást rendel, így a változó útminőség mellet is állandó a menetkomfort. A gördülési és szélzaj is prémium hatást kelt, abszolút kizárható a külvilág a C-HR-ben. Összeségében a CH-R 1,8-as változatban szerethető társ az utakon, aki viszont többet közlekedik autópályán inkább a 2,0 literes változatott válassza.
Összegzés:
A Toyota számára a legfontosabb európai modell egyike a CH-R. A japán gyártó nem titkolja, hogy a Corollát, azon belül is a Cross-t, a konzervatívabb vevőknek szánják. A Cross és a C-HR egy szegmensben küzd, de mégis más-más közönséget szólítanak meg.
Nincs kétségem afelől, hogy a C-HR második generációja folytatja elődjének sikerszériáját, hiszen a teszt során bizonyította, hogy képes felülmúlni elődjét, még ha akkora durranásról nem is beszélhetünk, mint az első generáció esetében – már csak azért sem, mert az kategóriateremtő volt a maga nemében.
