Tényleg a hatótáv egy elektromos autó legfőbb ismérve?

Amikor egy elektromos autó vásárlásáról van szó, az első kérdések között rendszerint felmerül (jellemzően az első helyen), hogy vajon mekkora a hatótávja. Vajon miért vagyunk annyira megszállottak a hatótávolsággal kapcsolatban? Természetesen a hatótáv fontos szempont, ám kijózanító adat, amelyre számos különböző tanulmány rámutat, hogy az autót használó lakosság túlnyomó többsége által megtett napi távolság bőven 100 kilométer alatt marad. Ez még az olyan hatalmas és ritkán lakott országokban is igaz, mint Norvégia, amely az európai (és globális) elektromos autózás éllovasa.

Mondhatjuk persze azt, hogy rendben van, de Norvégiában sokkal fejlettebb az elektromos infrastruktúra, mint hazánkban. Ez persze igaz is, hiszen ott közel 30.000 nyilvános töltőállomás (ebből mintegy 8.000 gyorstöltő) szolgálja ki a lakosság igényeit, ami közel 13-szor annyi, mint a jelenleg Magyarországon található nagyságrendileg 2.350 töltőállomás. Érdemes ugyanakkor az almát az almával összehasonlítani. Míg Norvégiában az idei év első negyedévében az akkumulátoros elektromos autók az újautóértékesítések több, mint 90%-át tették ki, addig hazánkban ez az arány ugyanebben az időszakban csupán 7,2% volt (ami már így is markáns növekedés a tavalyi 5,5% körüli részesedéshez képest, és jórészt a februárban indult magyarországi elektromos autó programnak tudható be). Azt sem szabad emellett elfelejtenünk, hogy jóllehet a norvég lakosság lélekszáma csupán 55%-a a magyarnak, Norvégia területe 385.207 négyzetkilométer, azaz több, mint négyszerese Magyarországénak, jóval nagyobb területet kell tehát lefednie a norvég infrastruktúrának. Mindeközben a regisztrált norvég autópark mérete mintegy 5,4 millió (gyakorlatilag közel minden lakosra jut egy autó), amelyből már jóval több, mint 500.000 tisztán elektromos, addig míg a magyaré 4,7 millió (közel két lakosonként egy autó)., körülbelül 45.000 tisztán elektromos autóval. Az elektromos autók aránya a magyarországi újautóértékesítésekben pedig várhatóan nem rohamléptekben közelít majd a norvégiai penetrációhoz – ne feledjük ugyanis, hogy az egy főre jutó GDP Norvégiában négyszerese a magyarországinak, az elektromos autók nagyobb mértékű elterjedésében pedig kulcskérdést jelent ezek ára. Ha mindent összevetünk, a népesség lélekszámát, az autópark méretét és a töltőpontok számát, akkor azt láthatjuk, hogy a hazai elektromos infrastruktúra tökéletesen kiszolgálja a jelenlegi magyarországi piaci igényeket, bővülése pedig párhuzamos az elektromos autók értékesítésének alakulásával.

A töltések 80%-a otthon vagy a munkahelyen történik

A mindennapi használatban folyamatosan csökken a nyilvános töltőpontok szerepe: nagyobb utazások során természetesen minden elektromos autó tulajdonos használja a nyilvános töltőpontokat, ám egyre nő azoknak az aránya, aki a napi szintű töltést az otthonokban, vagy éppen az irodában végzik – ezt segítik a például a Toyota bZ4X-hez is kínált (kanzen csomag) komplett finanszírozási ajánlatok, amelyben igény esetén az otthoni fali töltő is a finanszírozás részét képezheti. A tanulmányok szerint így az akkumulátoros elektromos autókat tulajdonosaik 80%-ban otthon, vagy irodában töltik.

Szükségünk van 300-500 kilométeresnél nagyobb hatótávra?

Természetesen lehetőség van nagyobb akkumulátorok elhelyezésére az autókban, ám a fentiekből jól látható, hogy a sztenderd akkumulátoros elektromos személyautók által kínált 300-500 kilométeres és a sztenderd tisztán elektromos kishaszongépjárművel által kínált 200-300 kilométeres hatótávnak mindössze töredékét használják ki a tulajdonosok napi szinten. Ez esetben pedig minden ennél nagyobb akkumulátor nem más, mint pazarlás, hiszen a már egyetlen 400-500 kilométeres hatótáv tisztán elektromos autó akkumulátorának előállításához szükséges ritkafémekből és egyéb korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyagokból akár nyolc darab 50-100 kilométeres tisztán elektromos hatótávú plug-in hibrid elektromos, vagy akár kilencven darab a városi forgalomban 50-80%-ban tisztán elektromosan közlekedő öntöltő hibrid elektromos autó gyártható. Ez utóbbiak esetében pedig sokkal nagyobb mérvű flottaszintű valós károsanyagkibocsátást érhetünk el, mint ha cipelnénk magunkkal még plusz 100-200 kilométerre elegendő akkumulátort, amelynek napjaink túlnyomó részében csak a töredékét használjuk ki.

Paradoxon? A nagyobb hatótáv lassítja az akkumulátoros elektromos autók elterjedését

El is jutottunk tehát egy látszólagos paradoxonhoz. Jelen technológia mellett (a Toyota által a következő években bemutatni ígért technológiák ezt némileg árnyalják majd, a szilárdtest akkumulátorokkal pedig egyenesen átírják) a minél nagyobb hatótáv csökkenti az elektromos autók elterjedésének lehetőségét. Hogy miért? Mert jelenleg a nagyobb hatótáv csupán nagyobb akkumulátorokkal érhető el, ez pedig aránytalanul megdrágítja ezeket az aztókat. Márpedig, ha fel szeretnénk gyorsítani az elektromos autók elterjedését, akkor a valós üzemeltetési költségeknek (TCO) a belső égésű motorokkal azonos vagy alacsonyabb szintet kell elérniük.

Nagyobb hatótáv = csökkenő biztonság?

Sajnos jelenleg igen. Mint néhány sorral fentebb kifejtésre került, jelenleg a nagyobb hatótáv nagyobb akkumulátort, ez pedig nagyobb súlyt és ezáltal hosszabb féktávot jelent. Ez pedig drasztikusan kihat a biztonságra. Az Elbil24 által 80 km/órás sebességgel végzett téli tesztben például a Toyota bZ4X két autóhosszal előzte a következő versenyzőt a fékteszten – ez egy kritikus helyzetben az élet és a halál közötti különbséget jelentheti (különösen egy gyalogos vagy kerékpáros számára). Ez részben az autó jól optimalizált rendszereinek köszönhető, ám legalább ilyen fontos a bZ4X relatív alacsony tömege és súlyelosztása is.

Nagyobb hatótáv = nagyobb környezeti lábnyom?

Jelen technológia mellett ez is igaz: a nagyobb akkumulátor ugyanis a környezet számára a legrosszabb. Az elektromos autók CO2-kibocsátásának nagy része az akkumulátorok gyártásához köthető. Ha az akkumulátor mérete csökken, a kibocsátás is csökken. A kisebb súly szintén hozzájárul a kisebb fogyasztáshoz és esetleg a villamosenergia-termelésből származó alacsonyabb kibocsátáshoz. A nehéz járművek az utakat és hidakat is jobban terhelik, és hatással lehetnek az infrastruktúra és az útviszonyok romlására. A Toyota bZ4X (és prémium testvérmodellje, a Lexus RZ) optimálisan hangolt akkumulátora csökkenti az autó súlyát és csökkenti az infrastruktúra elhasználódását.

Mi akkor az elektromos autó legjobb ismérve?

Az energiafogyasztás sokkal jobb mutatója egy akkumulátoros elektromos autó teljesítményének és hatékonyságának, és a töltési infrastruktúra jövőbeli fejlődését tekintve a hatótávolság egyre kevésbé lesz releváns, a következő generációs akkumulátorok esetében pedig a ma ismert hatótávok is drasztikusan növekednek majd a csökkenő méretű akkumulátor és növekvő energiahatékonyság mellett (a Toyota néhány éven belül 200 kilométeres hatótávú plug-in hibrid elektromos és akár 1200-1500 kilométeres hatótávú akkumulátoros elektromos autókat ígér)

A Toyota és a Lexus akkumulátoros elektromos kínálata

A Toyota és a Lexus Európában jelenleg 8 akkumulátoros elektromos autót kínál, amelyből 6 Toyota (bZ4X, Proace City Electric, Proace City Verso Electric, Proace Electric, Proace Verso Electric, Proace MAX Electric) és 2 Lexus (UX 300e, RZ) modell. A japán autógyártó 2030-ig 2021-hez képest 30 vadonatúj akkumulátoros elektromos modellt mutat majd be világszerte és addigra már akár évi 3,5 millió zéró emissziós jármű értékesítésével számol, miközben a Lexus márka eladásait Európában, Kínában és Észak-Amerikában 100%-ban tisztán elektromos modellek teszik majd ki.

Kapcsolódó cikkek

Hírek Itthonról Verdák

A V4Grid nemzetközi konzorcium projektje támogatást nyert az Európai Interreg Central Europe programban

Az innovatív nemzetközi V4Grid projekt közel 2,4 millió eurós támogatást kapott az Interreg Central Europe programban. Ezt az ambiciózus kezdeményezést egy 11 partnerből álló konzorcium viszi véghez, amely különböző iparági szereplőket tömörít magába, úgy mint: energetika, autóipar, töltőberendezés gyártó, jog, szoftver fejlesztő, mesterséges intelligencia fejlesztő, akadémiai illetve K+F területek képviselői Csehországból, Lengyelországból, Magyarországról és Szlovákiából. […]

Olvass tovább
Hírek Itthonról

Húszéves a BMW Group Magyarország

A BMW és MINI márkák hazai képviseletét ellátó, gyári tulajdonú leányvállalatot 2004 tavaszán alapították. Az elmúlt húsz évben az immár BMW Group Magyarország néven működő vállalat az értékesítés és vevőszolgálat terén csaknem töretlen növekedési pályán haladt, országos márkakereskedői és márkaszerviz hálózatot épített ki és szervesen beépült a pezsgő hazai kulturális életbe. A BMW Group leányvállalatként […]

Olvass tovább
Hírek Nagyvilág Utcán Verdák

Az új MINI John Cooper Works a nürburgringi 24-órás futamon debütál a nemzetközi világpremier előtt

A MINI és a motorsport rajongói egyként várják az új MINI John Cooper Works debütálását. A nóvum első ízben a világ egyik legkeményebb hosszútávú megmérettetésén mutatja meg magát: a nürburgringi 24-órás futamon, amelyen a pilóták és a csapatok a sebesség, a rátermettség és a megbízhatóság egész napos, kimerítő csatájában hódítják meg a legendás Nürburgring Nordschleife […]

Olvass tovább
error: Védett tartalom