A 2024-es évre piacra dobták a hangvillások a csupasz XSR900-as idomos, sportmotor változatát, az XSR900 GP-t. 5 398 000 Ft-os listaára majd’ egymillió forinttal drágább, mint a naked modellé – azonban ennek megfelelően a tulajdonságaikban, felszereltségükben is jelentős különbségeket vélhetünk felfedezni.
Külső
Természetesen a legfeltűnőbb változás a design és az idomok tekintetében érhető tetten. A Sport Heritage elnevezésre hallgató megjelenés 30-40 évvel repít vissza minket az időben. A Legend Red (akár Marlboro pirosnak is mondhatnánk) mellett Power Grey színben választható motoron a legtöbb idom gyorszáras. Ezek, valamint a fejidomon látványosan csavarokkal rögzített légterelők is a retro hangulatot erősítik. Az üléspúp – az ülés egyébként eléggé mozog, de menet közben ezt nem érzékeljük – szintén könnyen eltávolítható, így utast is vihetünk magunkkal. Az utas lábtartója használaton kívül pedig szinte észrevehetetlen, szépen besimul a váz vonalába. A “racer pack” csomagot extraként megvásárolva ráadásul hasidomot és sportdobot is kapunk, mely így már teljes mértékben 80-as évekbeli külsőt kölcsönöz XSR-ünknek.
Ami a régi…
Az erőforrást tekintve nem történt változás a csupasz XSR-hez képest. Ugyanaz a soros, háromhengeres, 890 köbcentis blokk a két motor lelke. 119 lóerő és 93 newtonméter leadására képes tíz, valamint hétezres fordulaton, azonban itt is azt érdemes kiemelni, hogy szinte a maximális nyomatékot megkapjuk már 3000-es fordulaton. Ez az, ami igazán élvezetessé és játékossá teszi a motorozást az XSR nyergében. Már alacsony fordulaton használva is érezzük az erőt, nem szükséges tehát a végletekig pörgetni a blokkot. A fogyasztása is kedvező lesz így: nagyjából 5 liter körül mozgott normális, “városnézős” használat mellett, és tempós motorozásnál is 6 liter volt a maximum. A 14 (a csupasz verzión 15 volt!) literes tank így sem mondható túl nagynak, azonban minden benzinkútnál azért nem kell megállnunk majd. Az élménydús és könnyed motorozáshoz pedig még a fel- és lefelé irányú gyorsváltó is hozzájárul.
A korábbi modellekről jól ismert öt motormódot találjuk a 900 GP-n is: eső, utcai, sport és két teljesen személyre szabható, felhasználói mód közül választhatunk. A személyre szabhatóságról egyébként az R1-ből átvett 6 tengelyes IMU gondoskodik, melynek köszönhetően stoppie- és egykerekezésgátlót is kapunk többek között.
A fékek tekintetében sem történt változás: e Yamahát radiális Brembo főfékhengerrel és négydugattyús féknyergekkel szerelték (elöl), 298 mm-es tárcsákkal. A fékhatásra semmi panaszt nem tehetünk, szépen adagolható és bőven elég erősnek is bizonyul utcai felhasználás során.
…és ami az új
A különbségek sora természetesen nem áll meg a külsőben! Rengeteg kisebb – nagyobb változást eszközöltek az XSR900-on a mérnökök, amikor megálmodták a GP modellt. Ezen módosítások szinte mindegyikének célja az, hogy a sportosság irányába terelje kétkerekűnket.
A hátsó rugóút rövidült, laposabb lett a villaszög és új, minden paraméterében állítható és személyre szabható KYB villákat kapott a GP kivitel. A motor egyenesfutása tehát remek, de a kanyarok sem okoznak problémát az idomokkal együtt is csak 200 kg-ot nyomó XSR-nek. A szélvédelemnek és a fentebb említett tulajdonságoknak köszönhetően pedig szinte bármilyen sebességgel haladhatsz, úgy fogod érezni, mintha lassan mennél. Nem érted, miért “állnak” az autók körülötted az úton… aztán lepillantasz a kijelzőre, és rájössz, hogy te mész valójában a kelleténél sokkal tempósabban.
A komfort helyett a sportosság felé billen ezen az XSR-en a mérleg nyelve tehát. A csupasz változat esetében még 810 mm-es ülésmagasság itt már 835 mm-re emelkedett. A széles és egyenes kormány helyett “csutkakormánnyal” találkozunk, mely természetesen alacsonyabbra is került, azonban még a villahíd felett helyezkedik el így is. Eltér az üléspozíciónk tehát a motoron, mely így már valóban sportos, ám azért még mindig nem rettentő kényelmetlen. Hátizsákos hosszú túrára nem indulnék el a GP nyergében, de közepes távon még így is jónak mondható.
Újítás még – ugyan ez nem a sportosságra van hatással – az is, hogy lecserélték a régi kijelzőt egy szebb és nagyobb, 5 colos színes TFT egységre. Az idei GP modell így már a Yamaha MyRide alkalmazást használva okostelefonunkkal is kompatibilis, azaz telefonálni, valamint navigálni is tudunk. A kezelőszervek ezzel együtt átalakultak, kapott például a motor “komfort indexeket” is. Ez annyit tesz, hogy picit hozzáérve az irányjelzőhöz három villanás után lekapcsol. Használata kezdetben igencsak szokatlan (a kikapcsolás nem benyomással, hanem szintén jobbra-balra pöccintéssel történik) és figyelmedet is könnyen eltereli.
Széles mosoly
Az pedig, hogy a komfort nem tökéletes (sportmotorhoz képest mondjuk mégiscsak az!), bizonyosan nem fogja az XSR900 GP-n motorozót érdekelni. A lényeg ugyanis nem más, mint hogy mit is nyújt valójában e motor. A navigáció által írt érkezési időt könnyedén fogod megdönteni, miközben úgy érzed magad, mint Wayne Rainey a Marlboro piros GP motorján egy versenypályán. Ténylegesen visszarepít az időben (miközben elrepít úticélodra) ez a mind design-t tekintve, mint a belsőt tekintve mérnöki mestermű. Azért fontos kiemelni: nagyon észnél kell lenni, mert automatikusan olyan tempóban fogsz közlekedni a GP nyergében, amennyinél a rend éber őreivel bizonyosan nem szeretnél összefutni…
Hogy megéri-e a közel egymillió forintos felárat kifizetni a naked modellhez képest? Én úgy gondolom, hogy igen. Jobb futóművel és menettulajdonságokkal rendelkezik, a kijelző csere is egy jó pont és a külső (igaz, ez szubjektív téma) is szemet gyönyörködtető. Azt azonban, hogy pontosan ki is a célközönség, azt már nem tudnám biztosra mondani. Se nem túramotor, se nem városi ingázós… de sokadik motornak a garázsba én biztosan elfogadnám!
További képekért kattints IDE!
Ági
