Egyszerűen fogalmazva az új Honda NT1100-es igazából egy alacsony Africa Twin, teljesen más csomagolásban. Az 1100-es Africa Twin számos részét (vázat, motort) használták a fejlesztők, amikor megalkották ezt az új, országúti motorkerékpárt, ami kicsit crossoveres, bitang jó felfüggesztéssel. Rendkívül jól kezelhető, eszméletlenül kényelmes és nagyvonalúan felszerelt extrák tekintetében. Felveszi az Africa Twin tágas kialakítását, függőleges üléspozícióját és ezt ötvözi a jól irányíthatósággal és a kisebb ülésmagassággal, hogy az alacsonyabb pilóták is jól érezzék magukat ennek a motornak a nyergében.
Az osztrák, MotoGP-vel egybekötött túránk első napjairól Ági cikkében olvashattok.
Szombat – Élményekben gazdag tesztelés
Végre eljött a szombat reggel, már az ébresztő előtt jóval felébredtem ás az ablakon keresztül kukucskálva néztem a borús esőfelhőket, de a motor gyönyörűsége beragyogta a szürkeséget. Gyorsan fel is öltöztem és kiültem a tornácra, hátha így hamarabb telik majd az idő. Mire Ági felébredt már motoros ruhában indulásra készen, izgatottan ácsorogtam tesztalanyunk mellett. Az idő nem volt kegyes hozzánk, mert esőben és erős szélben kellett elindulnunk a tőlünk 40 kilométerre fekvő versenypályához. A motorba szerelt elektronikáknak köszönhetően ebben az ideálisnak nem mondható időben is élvezet volt vezetni a gépet. Kiegyensúlyozottan haladtunk, szinte észrevehetetlen volt, hogy igazából vizes aszfalton haladunk. Köszönhetőnek a magasra állított plexinek, az extra kézvédelemnek és a markáns burkolatnak, amely körülölelt, az esőruhám szinte alig kapott vizet és fázni sem fáztam, pedig mindösszesen 17 fok volt, mikor megérkeztünk a Red Bull Ringre. Kofferjeibe simán befért 2 pár csizma, 2 bőrkabát és 2 gerincvédő, így csak a sisakjainkat kellett magunkkal vinnünk. Hazafelé már szerencsére nem esett az eső, így szuper élményt kaphattunk a kisebb hegyi utak ívesebb kanyarjaiban, ahol a motor rendkívül jól viselkedett és a nyomatékossága folyamatosan mosolyt varázsolt az arcunkra.
Vasárnap – A hazafelé vezető út
Vasárnapra virradóra, nem sok alvás után (amit a szállásunk közvetlen közelében játszó fúvós zenekarnak köszönhettünk, akik reggel ötig szolgáltatták a talpalávalót a falu lakóinak), frissnek éppen nem mondva, de felébredtünk és elkezdtük a csomagolást. Hihetetlen módon, de időben elkészültünk és elhagytuk a szállásunkat és újból irányba vettük a Red Bull Ringet. A már jól bevált útvonalon motorozva, teljesen megszokva ezt a túravasat természetesen fűztem kanyarról kanyarra, mintha mindig is egy ilyen motor nyergében motoroztam volna. Este 6 óra magasságában, elindultunk haza. Sajnos nagyon bajt jósló felhők kíséretében, így az esőruhát magunkra öltve kezdtük meg az utazást. Ausztriában kitartott a szerencsénk és minden komolyabb esőzés nélkül jutottunk el Sopronig, ahol egy gyors pihenő keretein belül kávéztunk és tele tankoltuk hű társainkat. Az NT fogyasztása szinte hihetetlen, mivel 4.2 litert fogyasztott 100 kilométeren, amit álmomban sem képzeltem volna egy ekkora testű motor esetében, ráadásul nem kevés csomaggal a hátán. Gyorsan tovább is indultunk. de ekkor jött a feketeleves. 80 kilométer per órás széllökések kíséretében érkezett meg a vihar. Az utolsó 200 kilométert, majdnem4 óra alatt tettük meg. A motor lámpáival itt már nem voltam megelégedve, ugyanis a szakadó esőben a látási viszonyok mondhatni 0-ra csökkentek. A lámpa fénye, mintha elveszett volna és egy teherautót követve éreztem biztonságosnak a haladást. Az útszéli táblák, na meg persze az előttem karácsonyfaként világító kamionon kívül semmit sem láttam. Szerencsére hazaértünk, de ezt az élményt senkinek sem ajánlom. 1350 átmotorozott kilométer után összességében megszerettem ezt a motort, és ha a lámpái is bevilágítanák az előttem kanyargó utat, akkor a tökéletes jelzőt használnám.
Felszereltségben verhetetlen
Alapfelépítésében az NT1100 nem igazán laza, inkább robosztusabb, de az ára nagyon hasonló a közeli riválisokhoz, mint a Yamaha Tracer 9 GT, a Kawasaki Versys 1000 Tourer, és a BMW F900XR. Ám a Honda az áráért a legjobb túra kiegészítőket és elektronikát kínálja. A stílus és a színek (fekete, szürke, fehér) tipikusnak és konzervatívnak tűnhetnek, de az NT csillogása abból fakad, amit a pénzünkért kapunk. Az alapfelszereltségbe tartozik a sebességtartó automatika, közép állvány, kettő darab beépített töltő (USB és ACC), öt fokozatban állítható markolatfűtés, kombinált három irányban állítható nyomaték és kerékvezérlés, ABS, LED lámpák, önkioltó irányjelzés, 5 különböző motormód, ebből 3 előre beállított és kettő egyedileg szabályozható lehetőséggel. A szélvédelemért egy manuálisan, öt pozícióban állítható plexit kapott, melynek szöge egyre jobban kiegyenesedik, minél magasabbra állítjuk. A kezek és a lábak is extra szélterelőket kaptak. Az összességében 65 literes oldal kofferok (33 liter baloldalon, 32 liter jobboldalon) már elég jól pakolhatóak, de sajnos nem elég mélyek ahhoz, hogy egy egész arcot fedő sisakot belerakjunk. Extra vásárolható hozzá 38 vagy 50 literes hátsó doboz. Az NT1100-es az Africa Twin többfunkciós 6,5 hüvelykes színes TFT érintőképernyős kijelzőjét kapta, pluszban található rajta egy extra LCD kijelző is. Mindent figyelembe véve, ár-érték arányban a Honda NT1100 egy nagyon jó választás lehet azok számára akik, sok extrával felszerelt túramotort keresnek.
Ádám
