Nem is olyan régen, még az év elején teszteltük a Suzuki Swiftet. Az idő viszont telik, tavasszal bemutatták az új, a Suzuki szerint negyedik, amúgy hatodik generációt. Az „ami működik, ne rontsuk el”-elv alapján nem is sokat nyúltak a Swift formájához, de a tudását és motorját is frissítették. A Datahouse adatbázisa szerint a Swift már nincs a TOP20 eladott modell között, viszont maga a márka nem esett ki a pikszisből a magyaroknál, hiszen a Vitara és az S-Cross segítségével ott verekszenek az élen a Toyotával és a Skodával szemben. Valószínűleg a remek forint árfolyam, az egyre több vezetéstámogató segédlet kötelező beépítése és a Japánba visszavitt gyártás miatti drágulás nem tett jót az amúgy egyszerűségéről és jó ár-érték arányáról híres típusnak.

Külső
Rögtön meg kell jegyeznem, a tesztautót fullextrás GLX felszereltséggel kaptuk meg, amihez nem dísztárcsa nélküli lemezfelni jár. A Suzukinál az importőri policy a kerék- nem pedig a gumicserét írja elő, viszont a teszthétre nem futott be a dísztárcsa. Abból a szempontból örültem a dolognak, hogy nem kellett rá olyan mértékben vigyázni, mint egy drága alufelnire. Ideteszek egy képet a konfigurátorból, hogy is néz ki, ha ilyen felszereltségű autót rendelsz:

Ha a sziluett nem is, az orr radikálisan változott az elődhöz képest. A hűtőmaszkról eltűnt a vízszintes krómcsík, így egy nagy szájnak hat az egész. A rendszám helye is lentebb került, és a ködlámpáknak is búcsút mondhatunk. Az igazat megvallva az előző széria nagy lámpái nekem jobban tetszettek, ezek alakja most teljesen megváltozott és a motorháztető éle felettük kezdődik, nem egy vonalban velük. A márkalogó a lökhárító tetejére került, az ütközés-megelőző és az adaptív tempomat radarja a hűtőrács tetejére költözött.

Az övvonal szinte teljesen egyenes, emiatt elég jól kilátni a Swiftből, olyan régi autós feelingem volt tőle. Az ajtók domborításait nem gondolták túl, a küszöb viszont elég markáns lett. Az A-B-C oszlopok fekete fényezést kaptak, míg a tető ugyanolyan lángvörös, mint maga az autó, ezzel érték el a tervezők a tető lebegős hatását. A hátsó ajtók nem túl nagyok, de ha már bent vagyunk meglehetősen jó láb- és fejteret kapunk. A rejtett kilincs sincs már velünk, újra klasszikus, ajtóra szerelt fogantyúval lehet beszállni a Swiftbe. A vasalóforma miatt még mindig nagyon nagy szükség van a megfelelő nyakizmokra, ugyanis a tetővonal jóval hamarabb kezdődik elől, mint ahogy ülünk, ezért a felfüggesztett közlekedési lámpákat nem fogjuk látni.

A hátsó lámpák rímelnek az elsőkre, már nem nyúlnak előre a karosszériába. A hátsó lökhárító kifejezetten hangsúlyos, látszik, hogy töltöttek vele időt a mérnökök, mire ilyen lett. A tolatókamera is fentebb költözött, kevésbé sérülékeny helyre.

Belső
Bent már kevésbé nagyok a változások, nem kell újravizsgázni Swiftből, ha átülünk az új modellbe. A kormány szinte pontosan ugyanaz, ahogy a műszercsoport is. Utóbbi miatt szomorú vagyok, ez a monókrom, két hosszú tűvel kezelhető óracsoport nagyon idejétmúlt. A klíma GLX felszereltségben egyzónás, digitális egység, a szellőzők trapéz alakúak.

Teljesen új az infotaiment és felköltözött a műszerfal tetejére. Nem túl gyors, de elfogadhatóan teszi a dolgát. Van saját navija, de természetesen telefont is tudunk tükrözni. Csatlakozóval jól állunk, van még USB-A is, de két USB-C is jutott, mellettük pedig ott a 12 voltos.

A szürke-fekete tengert feldobja a fehér betét a műszerfalon, nyomkodás után azt kell mondanom, minőségibb benyomást kelt, mint a dupla ennyibe kerülő Fiat 600e műszerfala. Az ülések szövetborításúak, az elsők oldaltartása egész jó. A hátsó kevésbé formázottak, inkább egy padra hasonlítanak, 1/3-2/3 arányban dönthetőek. A csomagtartó 265 liter, két ember cókmókjának épphogy elég.

Technika és vezetés
Ránézésre, ha csak a forgalmit olvassuk, azt is mondhatnánk, lehet oszolni, nincs itt semmi látnivaló. 82 lóerő, 1200 köbcenti, mild-hibrid rendszer, eddig is ez volt, viszontlátásra. Igen, csak valahol útközben elhagytunk egy hengert. Most már háromhengeres a Swift egyetlen rendelhető motorja, az új környezetvédelmi normák miatt. A négyhengeresnek 111 gramm/km volt a CO2 kibocsátása, az újnak 98 gramm. Mivel 93,4 grammtól kell grammonként 95 eurót fizetnie minden gyártónak a 2025. január 1-el életbe lépő Euro 7-es norma szerint az Unió büdzséjébe, a Swift esetében ez nem lesz egy húsbavágó összeg.

Nyugodjunk meg, semmivel nem lett rosszabb ebből a szempontból, mint az előd. A kettes Swift is sorhármas volt, mégis legendásan elpusztíthatatlan, itt sem a hengerek számán fog múlni. A hangján picit érződik, fura is volt az előzőhöz képest az orgánum, aztán rájöttem, hogy ez az oka.

Az ötös váltó áttételezése rendben van, kapcsolhatósága erős átlagos. A kuplung nem fog az egekben, jól autózható a Swift. Így, hogy kevésbé kellett vigyázni a kerekekre egész jókat lehet rallyzni az autóval, a motor szeret pörögni, a futómű feszes, bár a rövid tengelytávnak (245 centi) és a könnyű súlynak (920 kg) köszönhetően azért szeret elpattogni az összevissza foltozott, hullámos utakon. Érzésre nem ment rosszabbul, mint az ugyanekkora motoros, turbóval megtámogatva 100 lóerős Opel Corsa. Elöl tárcsa, hátul dob lassítja az autót, jól adagolható a fék. A pedálrenddel nem voltam elégedett, elég sokszor beleakadt a lábam a fékpedálba, pedig se nagy lábam nincs, se nagy cipőt nem hordok.

Ami sokat javult, az a fogyasztás. Az előző generációval nagyjából ugyanolyan időjárási körülmények között (február közepe vs. október vége), ugyanolyan vezetési körülmények között, a start-stop használata nélkül 8 tizeddel jobbat tudtam fogyasztani, így 5-5,1-nél állt meg számolás. Tegyük hozzá, az előd gyengébb felszereltséggel is élből 950 kilót nyomott.

A vezetési segédletek viszont nem fejlődtek ilyen mértékben. Az ütközés-megelőző most is beparázik mindentől, ami elé kerül. Egyszerűen idegesítő a városban közlekedni így. A többi az átlagos kategória. GLX csomag esetén jár a holttér-figyelő, és a hátsó keresztirányú forgalom-figyelő is. Kötelező jelleggel csipog az autó a sebesség-korlátozó tábla változására és a táblán jelzett érték túllépésére is, ezt valahol a szervízmenüben lehet megtalálni, nekem nem sikerült. Hangosabban kell hallgatni a zenét, nincs mese… A vezető éberségét figyelő rendszer is dolgozik már az új Swiftben.

Összegzés
Régi Swiftről nem sok emlékem van, egyszer-kétszer próbáltam csak, de itt megidéződött a szelleme azzal, hogy egy vidám, pörgős, jó fogyasztású autót próbálhattam. Csak sajnos az a helyzet, hogy a SUV-mániában a kisautók fénye megkopott. A Swift már nem olyan erős hívószó, mint volt 20 évvel ezelőtt. Sajnos, és ez nem csak a márka hibája, igazán olcsón nem tudják adni az autót. Ebben az összeállításban, lángvörös színben 8.120.000 Ft, ebből a hűségprogrammal egymilliót elenged a Suzuki. Kicsit felette ott vitézkedik a Vitara, ami nagyobb is, erősebb is és a hűségprogramban ugyanezzel a felszereltséggel 1,7 millióval drágábban lehet hazavinni, mint a Swiftet. Ha ezt belízingeli a kedves ügyfél, ez a felár szinte semmivé foszlik a hónapok és évek során.

Ami a szegmensben jól tartja magát, az a Toyota Yaris. Néhol talán benzinest is találni belőle elfekvőben, annak a listaára jelenleg 8.615.00 Ft. A félmilliós felárért viszont 125 lóerőt kapunk. A Corsát a 75 lovas, nem mild-hibrid, kéziváltós verzióban GS felszereltséggel listaáron 8.330.000-ért dobják utánunk. Ettől a Peugeot 208 egy picit drágább, de az belül a Corsához és Swifthez képest is űrhajó.

Sajnos, nincs könnyű helyzetben a Swift, pedig pont az olcsó, könnyen fenntartható kisautókra lenne szükség. Rohanunk a zsákutcába, aztán majd csodálkozunk, ha beverjük a fejünket…
További képekért kattintsatok a Facebook-oldalunkra!