A szabadidő-autók terjedését szerencsésebb a SUV-őrület jelzővel illetni, ugyanis a megszokott autóformákat, nehezen megkülönböztethető krumplik és kövérkés szappanok váltják. Legyen szó kisautókról vagy testesebb limuzinokról.
A váltás szemmel látható, ugyanis megszűnt a Ford Mondeo gyártása, az új VW Passat pedig csak kombi verzióban tér vissza, csehországi gyártással Skoda Superb alapokon. Hogy minimális legyen a típus fejlesztési és gyártási költsége…
A piac átalakulását jól mutatja az említett típusok sorsa, ugyanis ezek évtizedekig a műfaj megkerülhetetlen darabjai voltak. Ez annyit jelent, hogy 4,7-5 méter körüli hosszúsággal rendelkező, hagyományos formájú autók a kihalás szélére kerültek. Az Audi A6, BMW 5-ös széria és a Mercedes-Benz E osztály, természetesen még tartja magát. Hasonló a helyzet ezeknek a modelleknek a kistestvéreivel, azaz a hármas BMW és a Mercedes-Benz C osztállyal is. A legtöbb – még piacon lévő típus – utód nélkül szűnt meg vagy SUV-ként tért vissza a ringbe. A legenyhébb változás náluk, hogy kissé terepes lesz a külsejük, lásd: Citroen C5 X.
A ma kapható autók között, az Alfa Giulia és a Peugeot 508 a viszonylag friss fejlesztés, ami maradt a hagyományos formáknál. A nemrég felfrissült 508-as hajdani sajtótájékoztatóján hangzott el egy mondat, ugyanis akkoriban (2018) is merész lépésnek tűnt a megszokott karosszériaformáknál maradni. Arra a kérdésre, hogy miért nem SUV a forma, a válasz az volt, hogy a Peugeot elég sok tehetős és jó ízlésű ügyféllel rendelkezik, ezt a szép mennyiségű vásárlót pedig nem szeretnék elereszteni. A lényeg, hogy a SUV-ok óriási divatja ellenére, akad egy látható vásárlói réteg, aki megmarad az eleganciát biztosító formáknál. Ez a kör tartja életben, az Európában oly népszerű elegáns kombikat is.
Az odafigyelés
Első pillantásra nem a tárgykörhöz, azaz a DS9-hez tartozik a hosszas felvezetés. Pedig igen, ugyanis a Stellantis prémiummárkájának a zászlóshajója azokra „lő”, akiknek jó az ízlése, szeretik kényelmes, és esztétikus autókat. Ezeken felül, egy picit másként gondolkodnak, mint az átlag. És a lényeg: tehetősek.
Ami nagyon jól megfigyelhető és érezhető volt a DS9-nél, az a nagyfokú odafigyelés és gondosság. Ez annyit jelent, hogy formatervezők és a mérnökök, rendesen beletették a munkát autóba. Azaz nem sunnyogták el a dolgot.
A külsőnél maradtak a limuzin formánál, azaz a három dobozos karosszéria felépítésnél (motortér, utastér és csomagtartó). Az eleganciát a forma mellett az ízlésesen adagolt krómdíszítések is fokozzák, pl. az ajtók kereténél. Ritka megoldás, hogy a motorház közepén is húzódik egy szélesebb fém csík.
Az elvégzett munka minőségét jelzi, hogy gyalogosoktól és az autóstársaktól, egész szép pillantás gyűjteményt sikerült behúzni. Érdekes volt, hogy nem várt tulajdonosi körből is jött figyelem pl. egy fiatalembertől, aki egy Mercedes E osztályt vezetett. Ő az a fickó, akiről nem gondolná az ember, hogy ilyen autót megnéz.
A limuzin forma hátránya, hogy kisebb a 473 literes csomagtartó nyílása, mert csak a csomagtér ajtó nyitható. A hátsó ablakkal együtt nyíló raktérajtó praktikusabb lenne, viszont kevésbé lenne szép a forma. A raktér minden szeglete kárpitozott, a mozgató mechanizmust is szépen elrejtették.
A fülke, bőrbe kötve
A külső jól megalapozza az autó hangulatát, amit csúcsra járat az utastér. Ahol a márkánál megszokott, indításkor előtűnő óra tűnik talán egy picit barokkos túlzásnak. A többi részlet egyedi, beleértve az ablakok mozgatását, ami két első ülés közötti részben elhelyezett kapcsolókkal történik. Plusz pont, hogy a fémnek látszó anyagok, tényleg fémből készültek. A kidolgozásuk pedig aprólékos, ezeken a részleteken is látszik, hogy a tervezők beletették a munkát az autóba.
Ami nagyon ütős, hogy a jó minőségű bőrökkel nem spóroltak. Az ajtóoszlopokat és a tetőt fekete Alcantara borítja, ami tartósabb, mint a természetes hasított bőr. Az ülések és ajtókárpitok jó tapintású burkolatot kaptak, aminek a kinézete is elsőrangú. Az utastér sugározza az eleganciát és lenyűgöző. A varrások szépek, a minőségre nem lehet panasz, mert a tesztautóval 25 ezer kilométert tettek meg a kollégák, de egy zörgés, nyikkanás nem hallatszódott a teszt alatt.
Az első ülések jól beállíthatók, jók működik bennük a masszázs, a fűtés és a szellőzés funkció. És szuper kényelmesek is. A DS9 néhány mm híján ötméteres hosszából következik, hogy a helyhiányra nem lehet panasz. Hátul is jól el lehet férni: 190 centi fölött is marad hely a térdeknek és a lábaknak. A két hátsó ülés közötti kartámasz hozza a prémium autók színvonalát. Az ott lévő kapcsolókkal lehet állítania hőmérsékletet és még sok funkciót. Természetesen ezt a részt is bőrrel burkolták.
Hibridizálás
Tesztautónkkal az helyzet esett meg, hogy a műszaki része már érvénytelenné vált. Azaz időközben megérkezett a frissítés. Ez annyit jelent, hogy a nálunk tapasztalt 35-40 kilométeres elektromos hatótáv, felugrott a ma általánossá vált 60 kilométerre. Az autó menése, igazodik a DS9 stílusához: kellemes, krémes és nyugis. A rohanás nem illik hozzá, pedig ha a két motor együtt dolgozik, akkor megvan a százas sprint 8,3 másodperc alatt.
Ez már a múlt, mert csatasorba állt a 360 lóerős, 4×4-es technikát felvonultató hibrid-rendszert használó utódja is.
Benedek Attila
Fotó: szerző
